A baloldali szövetség megbontásával hozna össze támogató többséget a nemzetgyűlésben a francia államfő. A szélsőjobb viszont nem állna meg a kormányfő megbuktatásánál, Marine Le Pen az elnöki posztra tör.
A francia választástól mindenki azt várta, sorsfordító lesz Európa számára. A nagy dráma végül elmaradt, mivel egyértelmű nyertesek nincsenek. A következő időszakban Párizsra politikai bizonytalanság vár, és az a kontinenst is blokkolhatja.
Macron elnök patthelyzetbe került, a költségvetést a parlament nélkül fogadhatja el a párizsi kormány.
Új korszak kezdődhet a francia politikában a patthelyzettel zárult nemzetgyűlési választások után. Az elnököt gúzsba köti, hogy pártja kisebbségbe került. Az igazi nyertes a Le Pen-féle szélsőjobb, de erős pozícióba került a hagyományos jobbközép is.
Tovább növelve előnyét bízhat az újraválasztásban a francia elnökválasztás második, vasárnapi fordulója előtt a mostani államfő. A centrista politikus sikerrel fogta ki szelet a hagyományos politikai pártok vitorlájából, ám az egyre erősödő radikális politikusok fejfájást okozhatnak neki.
Egy közvélemény-kutatás szerint a szélsőbaloldali francia elnökjelölt, Jean-Luc Mélenchon aktivistái közül a legtöbben otthon maradnak, vagy érvénytelenül fognak szavazni az elnökválasztás második fordulójában.
Három és fél óráig tartott, tízmillióan nézték, és az első reakciók alapján a centrista Emmanuel Macron némi előnyt szerzett az eurószkeptikus Marine Le Pennel szemben. A választás két legfőbb esélyese egyáltalán nem kímélte egymást a műsorban.
